Portré
Gheorghita Orsolya
Életrajz
Budapesten születtem 1989-ben. Gyermekkoromat Hódmezővásárhelyen töltöttem, ahol a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolában kezdtem meg zenei tanulmányaimat. Ezzel párhuzamosan a Péczely Attila Zeneiskolában tanultam hegedülni. Életemben a zene mindig is meghatározó szerepet töltött be, aminek eredményeképp később magánének tanulmányaimat szintén ebben az intézményben kezdtem meg Bátki Fazekas Zoltán művész úrnál. A zenei és előadóművészi alapok elsajátítása után úgy gondoltam, hogy szeretném tudásomat egy magasabb szintre emelni, így Andrejcsik István művész úr felkészítése nyomán 2008-ban felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára Váradi Marianna művésznőhöz. Az itt töltött idő alatt több előadáson énekeltem a Pécsi Székesegyházban és egyéb nívós koncerthelyszíneken.
Az egyetem mellett lehetőségem nyílt a Pécsi Nemzeti Színházban tapasztalatot gyűjteni, mint például Verdi: Falstaff című operájában, ahol átültethettem elméleti tudásomat gyakorlati színtérre is.
2012-ben felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Operaének-művész mesterképzésére, ahol jelenleg a második évemet végzem, Pászthy Júlia művésznő növendékeként.
2013 januárjában az opera szakos félévi vizsgán Diana szerepét énekeltem Cavalli: La Calisto című operájában a Magyar Rádió Kamarazenekarának kíséretével.
2013 júniusában Solti Árpád: La Violetta című operájában énekeltem Thúz Janka, illetve Offenbach: Orfeusz az alvilágban című művében Diana szerepét.
Tanulmányaim alatt részt vettem többek közt: Marton Éva, Temesi Mária, Berislav Jerkovic, Csengery Adrienne mesterkurzusán, ahol értékes ismeretekkel bővíthettem tudásomat.

-
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó






















