Hírek
A Gyöngyélet egy kalotaszegi magyar faluban játszódik az 1970-es években, ahol a hagyományőrzés és a modernizáció közötti feszültség határozza meg a közösség életét. A történet középpontjában a kalotaszegi „egykézés” gyakorlata áll: a családok vagyonuk megőrzése és gyarapítása érdekében tudatosan korlátozták gyermekeik számát.
Ebbe a zárt világba érkezik egy városi fiatalember, akit öröksége köt a közösséghez. Kívülállóként szembesül a hagyományok erejével és a fenntartásukért hozott emberi áldozatokkal. Mindeközben egy fiatal lány is megpróbál szembeszállni a közösségi normákkal, és a saját útját járni, miközben fokozatosan napvilágra kerülnek a múlt eltitkolt bűnei és kapcsolatai.
Horváth Csaba érzékeny látásmódja és erőteljes fizikai színházi nyelve különösen alkalmas a közösségi traumák, valamint a néphagyományban rejlő ellentmondások megjelenítésére. Az előadás a kalotaszegi mikrokörnyezeten keresztül egyetemes kérdéseket vet fel: hogyan teremthet egyensúlyt az egyén a személyes boldogság és a közösségi elvárások között, és hol húzódik a határ a hagyományőrzés és az önsorsrontás között?
Az előadás szereplői: Földeáki Nóra, Widder Kristóf, Horkay Barnabás, Pallag Márton, Hevesi László, Hevesi Fanni, Béhr Márton, Veress György, Kukovecz Ákos, Kozma Veronika és Pigler Emilia.
A produkcióban az élő zene és a tánc is meghatározó szerepet kap. Zenészek: Bernáth Ádám, Lisztóczki Péter, Mihó Attila és Pandák Alinka. Táncosok: Kacsó Hanga Borbála, Pákozdi Borbála, Kiss Anna, Deák Réka, Weingart Zoltán, Pásztor Zalán, Balogh Boldizsár és Berecz István. Technikus: Payer Ferenc.
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra -
Interjúk
„Hálás vagyok a sorsnak, amiért sok minden megadatott”
– mondja Lengyel György a 90 éves Jászai Mari- és Kossuth -díjas, professzor emeritus színházi rendező otthonában, ahol baráti interjúra kereste fel Szakonyi Károly. Szakonyi Károly






















