Lope de Vega leghíresebb, legtöbbet játszott komédiája mai kifejezéssel élve egy szexuális zaklatás története. Nemcsak azért izgalmas, mert a szerzõ a világirodalomban elsõként nyúl ehhez a frivol témához, hanem azért is, mert a zaklatást egy nõ, sõt: egy fõrangú dáma kezdeményezi. Diana, a nápolyi Belflor grófság úrnõje (Bajor Gizi egykori legendás szerepét a Vígszínház színpadán Eszenyi Enikõ alakítja), ahogy tudomást szerez titkárának, Teodorónak szerelmi afférjáról, azonnal közbelép, és igyekszik megkaparintani magának a jóképû ifjút. Ám mire a titkár – régi szerelmét feledve – behódolna, már el is taszítja magától, akár a spanyol közmondásból ismert „kertész kutyája”, aki épp csak megszaglássza a másik eb csontját; igazából nem kér belõle, viszont mást sem hagy enni. Féltékeny mindenre és mindenkire. Diana a saját érdekei szerint keveri össze a szálakat. Szerelmeket rombol szét, de nem eredendõ gonoszságból - csupán azért, mert õ is magányos és szerelmes.
Lope de Vega tizenkét évesen vetette papírra az elsõ darabját. Egyesek szerint 1500 drámát írt, mások 1800 színmûvet említenek. Akármi is az igazság, az elképesztõ számokat olvasva szobatudósnak képzelhetnénk a spanyol szerzõt, Shakespeare kortársát, akit Cervantes egyenesen a példaképének tekintett. Pedig Lope de Vega korántsem vált remetévé – egy herceg titkáraként dolgozott, megjárta a börtönt és a Nagy Armada háborúit, botrányos szerelmi kalandokba keveredett, pappá szentelték, halálakor pedig kilencnapos temetésen gyászolta Madrid városa.

A kertész kutyája egy furcsa, olykor a saját életét is mûvészetté alakító író friss, remek humorú és meglepõen modern mûve. A Vígszínház színpadán Ács János rendezésében láthatjákaz érdeklõdõk.