Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg c. műve alapján Van a Föld nevű bolygón egy pilóta, aki régen szeretett rajzolni, de most egy asztalnál ülve javítja repülőjét – ami úgy-e komoly felnőtt dolog. Mondjuk közben erről eszébe jut az elefánt az óriáskígyóban, a török csillagász és a B-612-es kisbolygó lakója: a kis herceg. Egy nap a kis herceg bolygóján kinő egy rózsa, aki nagyon szép, de furcsa, meg köhécsel is, meg parancsolgat. Hát hová máshová szökhetne rózsája elől a kis herceg, mint egyenesen a Földre, oda, ahol a komoly emberek élnek? Mese egy saját életének sivatagában elveszett felnőttről, és a benne élő örök gyermekről, aki csak arra vár, hogy barátokat szerezzen. Valahol a mindenségben, ki tudja, hol, ki tudja, merre van egy bárány és egy virág… Nézzetek föl az égre. És tegyétek föl a kérdést: megette vagy nem ette meg a virágot a bárány? Nem, semmiképpen sem! A kis herceg mindig üvegbura alá teszi éjszakára a virágját, és éberen vigyáz a bárányára…Ilyenkor boldog vagyok, és a csillagok mind nevetnek. És soha, egyetlen fölnőtt sem fogja megérteni, hogy ez milyen rettentően…