Színházak
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
Szűcs GáborPásztoroké
- TáncosAntal IstvánAntal ZsoltBálint KatalinBara SzabolcsYelyzaveta BlankovskaCsáka KrisztiánCsászár IngridCsászár SzabolcsDali KlaudiaFábián ÁgnesGábos EndreGyörgy SzabolcsHarai JúliaJános GabriellaKelemen SzilveszterKöncse NoémiLászló BoglárkaLakatos ÁronMárton ErzsébetMiklós EmőkeNyáskuj CsongorRácz BiborkaSzabó LászlóTodor TamásVadai Zalán
Zenekar:
Mihó Attila – hegedű, Fekete Márton – brácsa, Zimber Ferenc – cimbalom, Tóth Máté – bőgő, cselló, ifj.Szerényi Béla – tekerő, tárogató, furulya, ének, Mokos Csongor – duda, furulya
- rendezőSzűcs Gábor
- koreográfusSzűcs Gábor
- alkotótársVajai Franciska
- zenei rendezőMihó Attila
- szakmai munkatársBara SzabolcsSzabó László
- igazgatóSzabó Nagy András Mihály
A pásztorok – csikós, gulyás, juhász, kanász – a magyar népi kultúra egy értékes szeletének őrzői. A közösség mindennapjaitól távolabb élő, szabadabb,természetközeli életformájuk egy sajátos pásztorkultúra létrejöttét eredményezte.
„A pásztordalok tudatosan meg is fogalmazzák az életforma szabad, kötetlen voltát, rendszerint a paraszti munkával állítják szembe; egyébként is a pásztor valóságos paraszti ideál, a pásztordalok pedig parasztságunk kedvelt nótái közé tartoznak. Ugyanakkor a pásztor ideálja a még szabadabb betyár”.(Magyar Néprajzi Lexikon)
Öltözetük, mesterségükhöz tartozó eszközeik, díszítőművészetük jellegzetes. A pásztorok eszközös tánca a középkori fegyvertáncok maradványa.
Magatartásuk nem csak a férfi táncokban dominál, de a páros táncokban is erőteljes szerepet tölt be, kiegészülve a nők alkalmazkodó táncbéli megjelenésükkel.
A műsor egy rövid időutazás ebben a szellemiségben különböző táncos, énekes, zenei emlékfoszlányok mentén. A nyitókép egy esszencia a műsorban megjelenő táncok képeiből, amely somogyi, nyírségi, hajdúsági motívumokból épül fel, s később kiteljesedik. A mátravidéki táncok és a dél-alföldi pillanatok után az erdélyi cifra Kalotaszeg Inaktelke falujából jelennek meg táncos színek. Megidézünk elfeledettnek hitt motívumokat Kászonból, kiegészítve felcsíki táncokkal. A végén a dunántúli Somogy hangulatos táncos, zenés pásztorképei jelennek meg. A műsor folyamán nagyon sok jellegzetes hangszer szólal meg, amely a pásztor- és betyárvilágban jellemző volt, kiváló énekekkel kísérve.
2024. 09. 26.
Az előadás hossza: 70 perc szünet nélkül
Következő időpontok
- május 22. 19:00