,,Ha egy rablógyilkosnak azt mondom ‘Te jó vagy’, akkor ez föltétlenül olyan szuggesztív hatással van rá, hogy minden természetellenes rosszaság és ‘esetleges’ dac vagy kegyetlenség kihull belőle.”

József Attila

A fent említett József Attila idézetnek a gyökere egészen Jean-Jacques Rousseau-hoz nyúlik vissza. Rosseau nyíltan szakít azzal a dogmával, amely szerint az ember az eredendő bűnnel terhelten születik a világra, és csak Isten kegyelme révén válhat naturális emberből szellemi emberré (homo spiritualis). A francia filozófus szerint a gyermek születésekor jó, csak az emberi társadalom romlott viszonyai teszik rosszá: „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei közt” – írja mindezt az Emil, avagy a nevelésről című regényében.

A gyermekgondozás és -nevelés kötelességét Rousseau a szülőkre, az anyára és az apára bízza. Viszont, ha az anya bármilyen okból kifolyólag (gyengélkedés) nem vállalkozik gyermeke táplálására és az apa elfoglaltságára hivatkozva nem neveli fiát, akkor szó lehet az anyát helyettesítő dajka, és az apát pótolni hivatott házitanító felfogadásáról.

József Attila mentális betegségének (borderline személyiségzavar) centrumában hasonló történéseket lehetett tapasztalni. Édesapja alkoholizmusban és impulzuskontroll zavarban szenvedett. Korán elhagyta a családot, így József Attila apai minta nélkül nőtt fel. Édesanyja depressziós volt, valamint a szuicid hajlamok már nála is megjelentek, az öngyilkosságot is megkísérelte.

A költő életében a hozzá közelálló személyeket, közösségeket sorra veszítette el. 1919-ben halt meg édesanyja, akinek a temetésén nem vett részt. Tizennégy évesen lett árva.

A borderline betegek élettörténetében rendkívül gyakran előfordul a gyermekkorban elszenvedett trauma. Ennek következtében nem tudnak biztonságot adó kapcsolatot kialakítani szinte senkivel. József Attila személyes tragédiája, hogy ez a kórkép akkor még ismeretlen volt, így az akkor nagyon progresszív pszichoanalízissel kezdték őt kezelni 1931 nyarán. Három pszichoanalitikusa volt: Dr. Rappaport Samu, Dr. Gyömrői Edit és végül Dr. Bak Róbert – egyikük sem ért el vele sikert, sőt, kezeléseik egyértelműen rontottak a költő állapotán.

József Attila Rappaport Samuban apafigurát látott, később Gyömrői Editbe beleszeretett, majd amikor a nő többször és egyértelműen visszautasította a költő érzelmeit, késsel támadt az asszonyra. Ekkor írta Gyömrőivel való közös munkája során Szabad-ötletek jegyzékét, amely képet mutat József Attila belső világáról, gondolkodásáról. 

A borderline kórképet viselő ember megnyilvánulásai, reagálásai igen szélsőségesek és kiszámíthatatlanok. Néha kedvesek és megnyerőeknek tűnnek, időnként pedig rendkívül indulatosak, mivel képtelenek érzelmeiket kontrollálni. Ellentétesen képesek viszonyulni ugyanahhoz az emberhez is, hol szeretettel, hol gyűlölettel. S mivel kapcsolataik szélsőségesek, kötődési problémáik miatt félnek a magánytól, szoronganak. Állandó törődést igényelnek.

A beilleszkedési zavarok végig kísérték József Attila életét, párkapcsolatai rendre sikertelenek voltak. Költőtársaival sem jött ki igazán.

A Determinált előadás József Attila életét kívánja bemutatni a Szabad-ötletek jegyzéke, versei és más tanulmányai nyomán, illetve hangsúlyt próbál tenni arra is, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy fiúnak a férfivá válása során úgy, hogy nem rendelkezik semmiféle érzelmi biztonsággal.