A „Yorick monológjai” ciklusban Baka István az európai műveltség egyik közös mítoszához, a „Hamlet”-hez nyúlt. A dráma legrejtélyesebb s nem létezése folytán legtöbb lehetőséget adó szereplőjét választotta a monológok médiumául. A Shakespeare-drámából egyetlen hányódó koponya elég volt számára, hogy emberré váljon, s a jelen időbe a halál felől belépő alak a rezsimváltások sorozatát átélő, a folytonos, tendenciaszerű romlás tanújává váló kívülálló véleményét fogalmazza meg.

A „Yorick monológjai” a költő egyéb műveivel kiegészülve, a szerepszerűségre építve, Merő Béla dramatizálásában teljes értékű színházi estté fogalmazódik...